Honnan ered a böjt, és miért jó nekünk?


Mióta az emberiség történetét ismerjük, tudjuk, hogy bizonyos időszakokban az emberek nem vettek magukhoz szilárd táplálékot. Földünk legtávolabbi tájain is így volt, van ez – tehát mondhatjuk, hogy általános szokás. Elég hamar „ráéreztek” őseink arra, hogy a böjt nemcsak testi folyamatokat módosít. Minden kultúra, minden nagyobb igényű írásos emlék megfogalmazta, hogy a böjt lelkileg és szellemileg is nagyon sok változást indít el.

Igen nagy oktalanság volna azt gondolni, hogy csak a keresztények böjtölnek, és az egy fanatikus és önsanyargató középkori büntetés, hiszen már jóval Krisztus születése előtt is böjtöltek a zsidó hagyományban a pászka ünnepe előtt. Gyakorlatilag a Jézus Krisztus halálához és feltámadásához kötődő húsvéti ünnepkör egybe esik azzal a pászka ünneppel, amelynek végére Jézus Jeruzsálembe érkezett – mint utóbb kiderült, meghalni, azaz “lerombolni a templomot és három nap alatt építeni újjá”. De jelen van a böjt már az ókori görögöknél is a gyógyászatban, és valamennyi ázsiai vallási hagyományban is – gyakorlatilag az összes világvallásban, és persze az elavult vagy újonnan divatos, kevésbé világvallásokban is. Az iszlám szeptemberben tartja egy hónapos böjtjét, a ramadánt, a buddhisták három hónapos téli elvonulása épp a nagyböjt végére fejeződik be, és szorosan követi a “Buddha születésnapi szertartás” (épp a feltámadás ünnepén? Meglepő…), a jógik aszkéta életet éltek és rendszeresen böjtöltek, és igen, az emberiség történelme során a föld minden részén a testi-lelki gyógyulás eszköze és segítője a méregtelenítés, testünk és tudatunk megtisztítása a böjt.

nagybojt

Ettől függetlenül maga a nagyböjt elnevezés egyértelműen a keresztény hagyománykörhöz kötődik, tehát szépen, általunk is követhető módon európai igényekre szabott – ami jó, feltéve, hogy a magyar népet annak eredetét tekintve egyáltalán valamelyest európainak lehet nevezni. A katolikus egyház a húsvéti Nagyböjt mellett karácsony előtt, advent idejére és péntekenként írt elő hús nélküli étkezést, de manapság ezt már kevesen követik. A hatvanas években enyhültek a szabályok és szigorú böjtöt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kell tartani. A lemondást kissé megszakítja a elhíresült  “torkos csütörtök”, amikor is még gyorsan be lehetett falni a téli “maradékot”.

Magyarországon a nagyböjt nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral; a nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fogyasztanak, ilyen volt például a zsíros edény, szalonna, tepertő stb. Naponta kétszer étkeztek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet ettek. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani.

nagybojt-1

Kovásztalan lángos sütés a múlt század első felében
(forrás: Hagyományok és értékek)

A böjt fizikai síkon a test tisztulásához járul hozzá azáltal, hogy a mértékletesség elvét szem előtt tartva, változást iktatunk be a meglévő evési és ivási szokásainkba. Táplálkozás esetén a változatok száma szinte végtelen, de a tradicionális értelmezés szerint a hagyományos böjt teljes táplálékmegvonással jár, és csak a folyadékfogyasztás engedélyezett. Az összes világvallás és a nagy vallásalapítók kiemelt jelentőséget tulajdonítottak e szertartások rendszeres tartásának.

Azonban nem kell feltétlenül vallásosnak lennünk ahhoz, hogy a böjt áldásos hatásait magunkon észrevehessük. Igaz, a Biblia arra tanít, hogy a tisztulás folyamatában résztvevők nyitottabbá, befogadóbbá válhatnak a lélek dolga és Isten lénye felé, de napjainkban is a többnapos diétát folytató, egészségtudatos emberek arról számolnak be, hogy sokkal érzékenyebbek lettek a külvilág történései felé, illetve olyan dolgokat kezdtek észrevenni, melyet „normál” állapotban nem tapasztaltak, valamint a közérzetük is jelentősen javult, általánosságban véve nyugodtabb kedélyállapot jellemezte őket. A vallásos történetekben ez az állapot, mely hozzásegít a látomások megéléséhez és értelmezéséhez, vagyis a szellemi szférával való közelebbi kapcsolat teremtése az, melyből valóságos élmény és tapasztalás lesz a hívők életében.

Az ókorban a szellemi tudományok titkaiba való belelátás előfeltétele volt a böjti szakasz minden, tudásra szomjazó tanuló számára. A bölcs tanítók és filozófusok maguk is böjtöltek rendszeresen a magasabb szellemi és fizikai teljesítmény szolgálatában.

Mielőtt nekiállnánk böjtölni, mindenképpen tisztázzuk, mi a valódi motivációnk? Minden ok jó ok! Nincs olyan, hogy ezért szabad böjtölni, amazért meg nem! De mindenképpen jót tesz, segíti a böjtöt és megkönnyíti a kitartást, a jó döntéseket, ha nyugalom, kis pihenés is jár a böjttel. Ne csináljunk kihívást vagy önkínzást a böjtből, hanem legyen annak oka az önmagunk iránti elfogadás és szeretet!

nagybojt-620x330

A böjt előtti napokon kerüljük a nehéz, zsíros ételeket. Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt és többször együnk kevesebbet! Ne felejtsük el, hogy a böjt nem egyenlő a koplalással! A gabonafélék jelentős részét képezik az egészséges táplálkozásnak a böjti időszakban is.

Kis étkezésre készíthetünk kását, például kölesből, hajdinából, kukoricából, zabpehelyből. A böjt egyik legkedveltebb étele a kukoricapuliszka, melyet sokféleképpen elkészíthetünk. A kölesből, barna rizsből készítsünk zöldségek hozzáadásával rizottót vagy zöldséges köles- vagy rizsgolyót. Zöldségek, gyümölcsök szintén alapvető részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Böjt ideje alatt is fogyasszunk sok zöldséget-gyümölcsöt, hiszen jelentős vitamin és ásványi anyag tartalommal bírnak.

eletmod-dried-1024x678

Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak is igazi böjtös ételek. Készíthetünk belőle házilag készített müzlit, illetve belekeverhetjük kenyérbe és süteményekbe. Ne feledkezzünk el a rendszeres folyadékfogyasztásról sem! Igyunk naponta 2-3 l szénsavmentes ásványvizet és különböző gyógyteákat. Gyógyteák közül javasolt például a csalántea, kutyabengekéreg, mezei zsurló, gyermekláncfű, körömvirág, cickafarkfű és akácvirág teák fogyasztása.

Jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csíkmák, különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.

Az egészséges étel elkészítése érdekében válasszuk a párolást, gőzben főzést, zsírszegény ételkészítési módokat, mint cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban, alufóliában. A bő zsírban készített ételek nehezen emészthetők. Rántás helyett habarjunk durum vagy teljes kiőrlésű liszttel, barna rizsliszttel, kefirrel, joghurttal, alacsony zsírtartalmú tejföllel. A rakott-töltött ételeket dúsíthatjuk zabkorpával, hajdinapehellyel, fehér rizs helyett pedig használjunk barna rizst. Megszokásból ne sózzunk! Só helyett ízesítsünk például kaporral, majoránnával, zellerel, kakukkfűvel, rozmaringgal, lestyánnal, köménymaggal, bazsalikommal, fahéjjal, narancshéjjal, citromhéjjal, szegfűszeggel, snidlingel.

leves4-800x533

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s